Hír

A hősokkvizsgálatot gyakran hőmérséklet-sokkvizsgálatnak vagy hőmérséklet-ciklusnak, magas és alacsony hőmérsékletű hősokkvizsgálatnak nevezik.

A fűtési/hűtési sebesség nem kevesebb, mint 30 ℃/perc.

A hőmérséklet-változási tartomány nagyon széles, és a vizsgálat súlyossága a hőmérséklet-változási sebesség növekedésével növekszik.

A hőmérséklet-sokkteszt és a hőmérséklet-ciklusteszt közötti különbség főként az eltérő feszültség-terhelési mechanizmusban rejlik.

A hőmérséklet-sokkvizsgálat főként a kúszás és a fáradás okozta károsodást vizsgálja, míg a hőmérsékleti ciklus főként a nyírási fáradás okozta károsodást.

A hőmérséklet-sokk teszthez kétnyílásos teszteszköz használható; a hőmérséklet-ciklus teszthez egynyílásos teszteszközt használunk. A kétnyílásos dobozban a hőmérséklet-változás sebességének nagyobbnak kell lennie, mint 50 ℃/perc.
A hőmérséklet-sokk okai: drasztikus hőmérséklet-változások a gyártási és javítási folyamatok, például az újraömlesztéses forrasztás, szárítás, újrafeldolgozás és javítás során.

A GJB 150.5A-2009 3.1 szabvány szerint a hőmérséklet-sokk a berendezés környezeti hőmérsékletének hirtelen változása, és a hőmérséklet-változás sebessége nagyobb, mint 10 fok/perc, ami hőmérséklet-sokk. A MIL-STD-810F 503.4 (2001) szabvány hasonló nézetet vall.

A hőmérséklet-változásoknak számos oka lehet, amelyeket a vonatkozó szabványok említenek:
GB/T 2423.22-2012 Környezeti vizsgálat 2. rész N. vizsgálat: Hőmérsékletváltozás
A hőmérséklet-változások terepi feltételei:
A hőmérséklet-változások gyakoriak az elektronikus berendezésekben és alkatrészekben. Amikor a berendezés nincs bekapcsolva, a belső alkatrészei lassabban hőmérséklet-változáson mennek keresztül, mint a külső felületén lévő alkatrészek.

A következő esetekben várhatóak gyors hőmérséklet-változások:
1. Amikor a berendezést meleg beltéri környezetből hideg kültéri környezetbe helyezik át, vagy fordítva;
2. Amikor a berendezés esőnek van kitéve vagy hideg vízbe merítik, és hirtelen lehűl;
3. Külső fedélzeti berendezésekbe szerelve;
4. Bizonyos szállítási és tárolási körülmények között.

A feszültség rákapcsolása után nagy hőmérsékleti gradiensek keletkeznek a berendezésben. A hőmérsékletváltozások miatt az alkatrészek feszültség alá kerülnek. Például egy nagy teljesítményű ellenállás mellett a sugárzás a szomszédos alkatrészek felületi hőmérsékletének emelkedését okozza, míg a többi alkatrész hideg marad.
Amikor a hűtőrendszer be van kapcsolva, a mesterségesen hűtött alkatrészek gyors hőmérséklet-változásoknak vannak kitéve. Az alkatrészek gyors hőmérséklet-változása a berendezés gyártási folyamata során is előfordulhat. A hőmérséklet-változások száma és nagysága, valamint az időintervallum fontos tényező.

GJB 150.5A-2009 Katonai Felszerelések Laboratóriumi Környezeti Vizsgálati Módszerek 5. rész:Hőmérséklet-sokk teszt：
3.2 Alkalmazás:
3.2.1 Normál környezet:
Ez a vizsgálat olyan berendezésekre alkalmazható, amelyeket olyan helyeken lehet használni, ahol a levegő hőmérséklete gyorsan változhat. Ezt a vizsgálatot csak a gyors hőmérsékletváltozások hatásainak értékelésére használják a berendezés külső felületére, a külső felületre szerelt alkatrészekre vagy a külső felület közelében beépített belső alkatrészekre. Tipikus helyzetek a következők:
A) A berendezést forró területek és alacsony hőmérsékletű környezetek között szállítják;
B) A földi magas hőmérsékletű környezetből nagy magasságba (csak melegtől hidegig) emelik egy nagy teljesítményű hordozóval;
C) Kizárólag külső anyagok (csomagolás vagy berendezés felületi anyagai) vizsgálatakor a forró repülőgép védőburkolatáról nagy magasságban és alacsony hőmérsékleten ejtik le.

3.2.2 Biztonsági és környezeti stressz szűrés:
A 3.3. pontban leírtakon túlmenően ez a teszt alkalmazható biztonsági problémák és potenciális hibák jelzésére, amelyek általában akkor fordulnak elő, ha a berendezést a szélsőséges hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletváltozási sebességnek teszik ki (feltéve, hogy a tesztkörülmények nem haladják meg a berendezés tervezési határértékét). Bár ezt a tesztet környezeti igénybevétel-szűrésként (ESS) használják, megfelelő mérnöki kezelés után szűrővizsgálatként is használható (szélsőségesebb hőmérsékletek hőmérsékleti sokkjainak felhasználásával), hogy feltárja azokat a potenciális hibákat, amelyek akkor fordulhatnak elő, ha a berendezést a szélsőséges hőmérsékletnél alacsonyabb körülményeknek teszik ki.
Hőmérséklet-sokk hatásai: GJB 150.5A-2009 Katonai Felszerelések Laboratóriumi Környezeti Vizsgálati Módszer 5. rész: Hőmérséklet-sokk teszt:

4.1.2 Környezeti hatások:
A hőmérséklet-sokk általában súlyosabb hatással van a berendezés külső felületéhez közeli alkatrészre. Minél távolabb van a külső felülettől (természetesen ez összefügg a vonatkozó anyagok tulajdonságaival), annál lassabb a hőmérsékletváltozás, és annál kevésbé nyilvánvaló a hatás. A szállítódobozok, csomagolás stb. szintén csökkentik a hőmérséklet-sokk hatását a zárt berendezésekre. A gyors hőmérséklet-változások átmenetileg vagy véglegesen befolyásolhatják a berendezés működését. Az alábbiakban olyan problémákra mutatunk be példákat, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a berendezés hőmérséklet-sokk környezetnek van kitéve. Az alábbi tipikus problémák figyelembevétele segít meghatározni, hogy ez a teszt alkalmas-e a vizsgált berendezésre.

A) Tipikus fizikai hatások:
1) Üvegtartályok és optikai eszközök összetörése;
2) Beragadt vagy laza mozgó alkatrészek;
3) Repedések a robbanóanyagok szilárd pelletjeiben vagy oszlopaiban;
4) Különböző anyagok eltérő zsugorodási vagy tágulási sebességei, illetve indukált alakváltozási sebességei;
5) Alkatrészek deformációja vagy törése;
6) Felületi bevonatok repedése;
7) Szivárgás lezárt kabinokban;
8) A szigetelésvédelem meghibásodása.

B) Tipikus kémiai hatások:
1) Az alkatrészek szétválasztása;
2) A kémiai reagensek elleni védelem meghibásodása.

C) Tipikus elektromos hatások:
1) Változások az elektromos és elektronikus alkatrészekben;
2) A víz vagy dér gyors lecsapódása, ami elektronikus vagy mechanikai hibákat okozhat;
3) Túlzott statikus elektromosság.

A hőmérséklet-sokk teszt célja: Használható terméktervezési és folyamathibák felfedezésére a mérnöki fejlesztési szakaszban; felhasználható a termékek hőmérséklet-sokk környezetekhez való alkalmazkodóképességének ellenőrzésére a termék véglegesítése vagy a terv azonosítása és a tömeggyártás szakaszaiban, és alapul szolgálhat a terv véglegesítéséhez és a tömeggyártás elfogadási döntéseihez; környezeti stressz szűrésként alkalmazva a cél a korai termékhibák kiküszöbölése.

A hőmérsékletváltozási tesztek típusai az IEC és a nemzeti szabványok szerint három típusra oszthatók:
1. Na teszt: Gyors hőmérsékletváltozás meghatározott konverziós idővel; levegő;
2. Nb. vizsgálat: Hőmérsékletváltozás meghatározott változási sebességgel; levegő;
3. Nc teszt: Gyors hőmérsékletváltozás két folyadéktartályban; folyadék;

A fenti három teszthez az 1. és 2. teszt levegőt, a harmadik pedig folyadékot (vizet vagy más folyadékot) használ közegként. Az 1. és 2. teszt konverziós ideje hosszabb, a 3. teszt konverziós ideje pedig rövidebb.