A magas és alacsony hőmérsékletű tesztkamrák megszakításának kezelését a GJB 150 egyértelműen előírja, amely a vizsgálat megszakítását három helyzetre osztja: a tűréshatáron belüli megszakítás, a vizsgálati körülmények között történő megszakítás és a túlzott vizsgálati körülmények között történő megszakítás. A különböző helyzetekhez eltérő kezelési módszerek szükségesek.
A tűréshatáron belüli megszakítás esetén, amikor a vizsgálati feltételek a megszakítás során nem haladják meg a megengedett hibahatárt, a megszakítási időt a teljes vizsgálati idő részének kell tekinteni; vizsgálati feltételek melletti megszakítás esetén, amikor a magas és alacsony hőmérsékletű tesztkamra vizsgálati feltételei alacsonyabbak, mint a megengedett hiba alsó határa, az előre meghatározott vizsgálati feltételeket a vizsgálati feltételek alatti pontról újra el kell érni, és a vizsgálatot a tervezett vizsgálati ciklus befejezéséig folytatni kell; túltesztelt minták esetén, ha a túltesztelési feltételek nem befolyásolják közvetlenül a vizsgálati feltételek megszakítását, és a vizsgálati minta a következő vizsgálatban nem felel meg a kritériumoknak, a vizsgálati eredményt érvénytelennek kell tekinteni.
A tényleges munkában a tesztminta meghibásodása által okozott tesztmegszakítás esetén a tesztminta javítása utáni ismételt tesztelés módszerét alkalmazzuk; a magas és alacsony hőmérséklet által okozott tesztmegszakítás esetén...hőmérséklet-tesztkamra tesztberendezés (például hirtelen vízkimaradás, áramkimaradás, berendezés meghibásodása stb.) esetén, ha a megszakítási idő nem túl hosszú (2 órán belül), akkor általában a GJB 150-ben meghatározott vizsgálat alatti megszakítás szerint kezeljük. Ha az idő túl hosszú, a vizsgálatot meg kell ismételni. A vizsgálat megszakítására vonatkozó rendelkezések ilyen módon történő alkalmazásának okát a vizsgálati minta hőmérséklet-stabilitására vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
A teszthőmérséklet időtartamának meghatározása magas és alacsony hőmérsékletenhőmérséklet-tesztkamraA hőmérséklet-teszt gyakran azon alapul, hogy a tesztminta ezen a hőmérsékleten eléri a hőmérséklet-stabilitást. A termékszerkezet és az anyagok, valamint a tesztberendezések képességeinek különbségei miatt a különböző termékek ugyanazon a hőmérsékleten eltérő időt töltenek a hőmérséklet-stabilitás elérésével. Amikor a tesztminta felületét melegítik (vagy hűtik), az fokozatosan átkerül a tesztminta belsejébe. Ez a hővezetési folyamat stabil hővezetési folyamat. Időbeli eltolódás van a tesztminta belső hőmérsékletének termikus egyensúlyba kerülése és a tesztminta felületének termikus egyensúlyba kerülése között. Ez az időbeli eltolódás a hőmérséklet-stabilizációs idő. A hőmérséklet-stabilitást nem mérhető tesztminták esetében a minimálisan szükséges idő meg van adva, azaz amikor a hőmérséklet nincs működésben és nem mérhető, a minimális hőmérséklet-stabilizációs idő 3 óra, amikor a hőmérséklet működésben van, a minimális hőmérséklet-stabilizációs idő 2 óra. A tényleges munkában 2 órát használunk hőmérséklet-stabilizációs időként. Amikor a tesztminta eléri a hőmérséklet-stabilitást, ha a tesztminta körüli hőmérséklet hirtelen megváltozik, a termikus egyensúlyban lévő tesztminta is időbeli késleltetéssel rendelkezik, azaz nagyon rövid idő alatt a tesztminta belsejében lévő hőmérséklet nem változik túlságosan.
A magas és alacsony hőmérsékletű páratartalom-teszt során, ha hirtelen vízkimaradás, áramkimaradás vagy a tesztberendezés meghibásodása következik be, először be kell zárni a tesztkamra ajtaját. Mivel amikor a magas és alacsony hőmérsékletű páratartalom-tesztberendezés hirtelen leáll, amíg a kamra ajtaja zárva van, a tesztkamra ajtajának hőmérséklete nem változik drámaian. Nagyon rövid idő alatt a tesztminta belsejében lévő hőmérséklet nem változik jelentősen.
Ezután állapítsa meg, hogy ez a megszakítás hatással van-e a tesztmintára. Ha nem befolyásolja a tesztmintát és atesztberendezésrövid időn belül folytathatjuk a normál működést, a GJB 150-ben meghatározott elégtelen tesztfeltételek megszakításának kezelési módszere szerint folytathatjuk a tesztet, kivéve, ha a teszt megszakítása bizonyos hatással van a tesztmintára.
Közzététel ideje: 2024. október 16.